Ha Nyíregyházáról esik szó, jó esetben a közelmúlt állatkerti szerzeménye, a varánusz-pár jut az emberek eszébe, a híradások pedig jobbára a megyében történő negatív eseményekről szólnak. Aligha vállalkozhatok arra, hogy a tájékoztatás felbillent mérlegét kiegyensúlyozzam. De talán a nagykállói gyógyszerésznek, Dr. Gődény Györgynek a bemutatásával sikerül napjaink feltörekvő nyírségi emberéről is ízelítőt adni.

Az ő élete jól példázza, hogy szorgalommal, kitartással, sok mindent el lehet érni, bármely szegletén éljünk is az országnak.

Magyarország legerősebb patikusaként harangozta be egy tévéműsor Gődény Györgyöt, aki a maga 125 kilójával kétségtelenül igencsak termetes ember. Azon kívül, hogy a nagykállói patika vezetője és egyik tulajdonosa, most épp a júniusi testépítő- és fitness európa bajnokságra (WBPF) készül: meghívták ugyanis a Budapesten tartandó eseményre.

1489021_3706997010155_694477734_o

A legerősebb patikus

Pékségtől a patikáig
S hogy mi volt előbb, a patikusság vagy a sport azért is érdekes kérdés, mivel Gődény György neve Nyíregyházán összekapcsolódik a 2005-ben létrehozott, focicsapattal is, ő volt ugyanis az egyik alapító: amerikai futballt játszanak és Tigriseknek nevezik magukat.(Ők a Tigers American Football Club.)”Nem vagyok az a tipikusan gyógyszerésznek való” – mondja és kijelentését a változatos munkahely- és szakmacsere felsorolásával indokolja. Kétszeri nekifutás után ugyan elvégezte az egyetemet Budapesten, majd gyógyszerész lett Nyíregyházán, de aztán – mert eközben meg is nősült, és az elhatározott hat gyerekből négy meg is született, és a két fiúnak, meg a két kislánynak ruha, cipő és ennivaló kellett – a patikusságot a pékségre cserélte. Hajnalonként dagasztotta a tésztát, sütötte a pogácsát és a kakaós csigát. Aztán megint fordult egyet a kerék. Edénykészleteket kezdett árulni, de az üzletkötésről hamar kiderült, hogy jövedelemforrásként bizonytalan, akár a kutya vacsorája. Az újabb váltás aztán visszavitte tanult szakmájához, ismerőse magángyógyszertárába került. Az anyagi kényszer később orvoslátogatót csinált belőle: járta a megye háziorvosait, de másodállásban változatlanul gyógyszerészkedett. Amíg etikusan ment a kínálgatás, és meggyőződéssel lehetett prófétája a gyógyszeriparnak, addig szívesen csinálta. De csak addig. Újabb fordulatot az hozott az életébe, hogy 15 esztendővel ezelőtt nővérével együtt saját gyógyszertárat nyitott Nagykállón. Igazgyöngyre keresztelték az intézményt, és Gődény György büszkén újságolja, hozzájuk jó tanácsért, jó szóért is bemennek az emberek.

“A mozgás az életünk”

A 47 esztendős férfi nem tagadja, éveknek kellett eltelnie ahhoz, hogy a vonzó vándoréletet maga mögött hagyja. Egyébként a saját és családja mozgásigénye miatt létrehozott egy konditermet is, de nyolc év után átadta másnak. Hogy miért? “Kényelmesebbek lettek a fiatalok” – magyarázza, márpedig akaraterő, szorgalom és kitartás nélkül semmi nem megy. Az elmondottakból kiderül, végül is minden út visszavezette Gődény Györgyöt a gyógyszertárhoz. Főhivatása lett, de ha azt gondolná az ember, hogy több újrakezdés aligha lesz az életében, könnyen tévedhet. Elmondta magáról ugyanis, hogy bármibe kezdett, mindig önmagának akart bizonyítani, és még ma is ott tart, hogy önmagát keresi. Ennek az önkeresésnek voltak és vannak olyan állomási, amelyek a sporthoz kötődnek: teniszezett, röplabdázott, kosarazott, karatézott, súlyzózott évekig. Fiai, Jonathán és Sion, no meg a lányai Ráchel és Jordána is követik édesapjukat a sport szeretetében. “A mozgás az életünk, a gyerekek tőlünk kapták el ezt a “betegséget” – mondja.

A gyógyító szó

Megkérdezem, nem tartja ellentmondásnak, hogy az egészség “bajnokaként” gyógyszereket árul az embereknek?
“Ez a társadalom rá van szorulva a gyógyszerekre. Nincs már civilizáció patikaszerek nélkül. Türelmetlenek, frusztráltak lettek az emberek, a gyors megoldásokat keresik az egészségügyi gondjaikra is. De az a tapasztalatom, hogy egy jó szó és egy kedves gesztus sokszor többet ér mindenféle gyógyszernél” – teszi hozzá. Gődény György nem csak a munkájáról és európa bajnokságra való felkészüléséről beszél lelkesen, hanem a feleségéről, Melindáról is, aki a “világ legjobb asszonya” és aki soha akadályozta férje kedvteléseit. A patikus egyébként bevallja, rájött, nem jól élte eddig az életét. Célokat tűzött ki, küzdött is értük, de amikor elérte azokat, egyszerűen kipipálta, majd továbblépet. Most úgy szeretné elérni a céljait, hogy a sikerig vezető út minden elemét megélje. Hogy ne csak eleje meg vége legyen annak, amit csinál, hanem közepe is. Mert a kihívásokat ezután sem fogja kikerülni. Búcsúzáskor Hobót idézi: “A sikernek ára van, nem titka! A bohócnak nem jár arany kalitka!”